Geometriai szintezés számítása: magasságkülönbségek, magasságok és záróhiba
Adja meg minden műszerállás hátra- és előreleolvasását: a kalkulátor kiszámítja a magasságkülönbségeket, a magasságokat és a záróhibát, összeveti a hibahatárral (mm·√km), és megadja a kiegyenlített magasságokat.
| Pont (előre) | Hátra (m) | Előre (m) | Műszerállás távolsága (m) |
|---|
Minden sor egy műszerállás: hátraleolvasás az előző ponton, előreleolvasás az új ponton. A műszerállás távolsága (hátra + előre irányzási távolság) nem kötelező, de nélküle a kilométerre vetített hibahatár nem számítható. A leolvasások és távolságok méterben értendők; a 10-nél nagyobb leolvasásokat milliméternek vesszük (1532 = 1.532 m).
Eredmény
Adja meg a hátra- és előreleolvasásokat.
Hogyan számítjuk a szintezést
Egy műszerállás magasságkülönbsége = hátraleolvasás − előreleolvasás. Ha pozitív, a terep emelkedik; ha negatív, lejt. A pont magassága = az előző pont magassága + magasságkülönbség. A számítási ellenőrzés: Σhátra − Σelőre = utolsó magasság − első magasság.
Záróhiba: zárt vonalban a magasságkülönbségek összegének nullának kellene lennie; két alappont között az ismert magasságaik különbségének. A hibahatár t = k·√K, ahol K = a szintezett hossz kilométerben, k pedig milliméterben (pl. 3–5 mm nagy pontosságú munkákhoz és kb. 12 mm a szokásos mérnöki szintezéshez — használja a munkájára vonatkozó előírás értékét).
Kiegyenlítés: a záróhibát a halmozott távolsággal arányosan osztjuk el (távolságok nélkül pedig műszerállásonként egyenlő részekben). Így az utolsó magasság pontosan az alappontra zár.
Gyakori kérdések
Mekkora a geometriai szintezés hibahatára?
Milliméterben adják meg, a kilométerben kifejezett távolság gyökével szorozva (k·√K). Jellemző értékek: kb. 3–4 mm·√km az országos (felsőrendű) szintezésben, 8–12 mm·√km a mérnöki és építési szintezésben, és 20 mm·√km vagy több a tájékozódó munkákban. Minden ország vagy hivatal saját osztályokat és szabályzatokat ad ki; mindig ellenőrizze a munkájára előírt hibahatárt.
Miért kell oda-vissza szintezni?
Az oda-vissza szintezés ugyanazon a vonalon (vagy a vonal lezárása) teszi lehetővé a hiba mérését. A nyitott, ellenőrzés nélküli szintezés nem mutatja meg, ha egy leolvasás hibás.
Mi a különbség a helyi (önkényes) és a tengerszint feletti magasság között?
A helyi magasság egy tetszőleges alapszinthez viszonyított magasság (pl. egy 100.000 m-nek felvett alappont). A tengerszint feletti magasság az országos magassági alapszintre vonatkozik (Magyarországon a balti alapszintre), egy hivatalos szintezési alappontból kiindulva. A számítás ugyanaz; csak a kiinduló érték más.
Használhatok közbenső leolvasásokat?
Ez a változat a fő vonalat számítja (hátra- és előreleolvasás minden műszerálláson). Az ugyanarról a műszerállásról mért közbenső pontok a műszerhorizont módszerével számíthatók: Hm = a hátsó pont magassága + hátraleolvasás; a pont magassága = Hm − a ponton vett leolvasás.
Hol találok szintezési alappontokat a munkaterület közelében?
Az alappontok leírását és magasságát az adott ország földmérési szolgálata adja ki; Magyarországon az országos szintezési hálózat (EOMA) alappontjainak adatai az állami földmérési adatszolgáltatáson keresztül igényelhetők. Brazíliában a Geodéziai pontok a közelben eszközünk sorolja fel az IBGE szintezési alappontjait magassággal, állapottal és hivatalos leírással.