UTM koordináták átváltása földrajzi szélességre/hosszúságra (és vissza)
UTM ↔ szélesség/hosszúság átváltás WGS 84 és az azonos ellipszoidot használó dátumok (ETRS89, NAD83, GDA2020, SIRGAS 2000…) esetén, egyetlen pontra vagy egy Excelből beillesztett teljes listára. Megmutatja a méretaránytényezőt és a meridiánkonvergenciát is. Minden az Ön böngészőjében számolódik.
Elfogad E N, név E N vagy E N magasság formát, szóközzel, tabulátorral vagy pontosvesszővel elválasztva (Excelből beillesztve is működik). Ha az N az E előtt áll, azt észrevesszük.
Tizedes fok (ponttal vagy vesszővel) vagy fok/perc/másodperc, jelekkel vagy anélkül. Betű nélkül a pozitív érték északot/keletet, a negatív délt/nyugatot jelent (betűvel: N, S, E, W). Rögzítse a zónát, ha kiterjesztett zónában dolgozik (két zóna határán fekvő terület). A térképre is kattinthat.
Eredmény
Írjon be vagy illesszen be koordinátákat fent. Az eredmény azonnal itt jelenik meg.
Hogyan működik az UTM-átváltás
Az UTM (Universal Transverse Mercator) vetület a Földet 60 darab, 6° hosszúság széles zónára osztja, a 180°-os nyugati hosszúságtól kelet felé számozva. Magyarország a 33-as és 34-es zónába esik. Minden zónában a középmeridián E = 500 000 m, a méretaránytényező 0.9996; a déli féltekén az Egyenlítő N = 10 000 000 m (hamis északi eltolás).
Az átváltó a GRS80 ellipszoidot használja (ezen alapul a WGS 84, az ETRS89, a NAD83, a GDA2020 és a SIRGAS 2000 is — a köztük lévő különbség a vetületben jóval egy milliméter alatt marad), valamint a geodéziai szoftverekben használt hatodrendű Krüger-sorokat; a zónán belül a hiba kisebb egy milliméternél. Ezért kiterjesztett zónában, néhány fokkal a saját zónán kívül is használható.
Méretaránytényező (k): mennyivel hosszabb vagy rövidebb egy távolság az UTM vetületi síkon, mint ugyanaz a távolság az ellipszoidon. Meridiánkonvergencia (γ): a vetületi (UTM) észak és a földrajzi észak közötti szög az adott pontban; földrajzi azimut ≈ vetületi irányszög + γ.
Gyakori kérdések
Hogyan tudom meg egy hely UTM-zónáját?
Zóna = (hosszúság + 180) ÷ 6 egész része, plusz 1. Pl. 19.05° (Budapest) → 199.05 ÷ 6 = 33.2 → 34-es zóna (középmeridián 21° K). „Földrajzi → UTM” módban, automatikus zónával a kalkulátor ezt elvégzi Ön helyett. Magyarországon a 18° keleti hosszúságtól nyugatra eső rész (pl. Sopron, Győr, Veszprém, Kaposvár) a 33-as, a többi (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs…) a 34-es zónába tartozik.
Ugyanaz-e a WGS 84, az ETRS89 és a HD72 (EOV)?
A WGS 84 és az ETRS89 (gyakorlatilag) ugyanazt az ellipszoidot használja, így az UTM-képletek azonosak. Maguk a dátumok viszont nem azonosak: az ETRS89 az eurázsiai kőzetlemezhez kötött, és ma már nagyjából 1 m-re eltér a WGS 84-től. Ez az eszköz a vetületet számítja át, nem a dátumot: az eredmény abban a dátumban marad, amelyben megadta. A magyar EOV (Egységes Országos Vetület) a HD72 dátumon és más ellipszoidon (IUGG67) alapul, ráadásul más vetület; EOV-koordinátákhoz előbb dátum- és vetületi transzformáció szükséges.
Mi az a kiterjesztett zóna?
Ha egy ingatlan vagy építkezés két zóna határán fekszik, általában mindent egyetlen zónában számítanak, akkor is, ha a pontok egy része kívül esik rajta, hogy a felmérés ne essen szét két rendszerre. Elég „Földrajzi → UTM” módban kiválasztani a zónát. Minél messzebb van a pont a középmeridiántól, annál nagyobb a méretaránytényező (a torzulás).
A déli féltekén 10 000 000 m-ről indul az északi koordináta?
Igen. A déli féltekén 10 000 000 m „hamis északi” eltolást adnak hozzá, hogy az N soha ne legyen negatív. Az északi féltekén (így Magyarországon is) az N az Egyenlítőn 0-ról indul — az Egyenlítő közelében lévő pontoknál mindig ellenőrizze a féltekét.
Beilleszthetek egy listát Excelből?
Igen. Másolja ki az oszlopokat (név, E, N vagy szélesség, hosszúság), és illessze be a mezőbe. Minden sorból egy pont lesz. Az eredmény táblázatban jelenik meg, amelyet visszamásolhat az Excelbe, vagy letölthet CSV-ként.