Pinceszintek kiemelése egy szomszédos épület mellett, munkagödör-határoló fal, talajvízszint-süllyesztés, egy repedésekkel teli régi szerkezet: ezekben az esetekben valakinek mindig ugyanarra a kérdésre kell válaszolnia — mozog ez? Számokkal a monitoring segítségével lehet válaszolni: ugyanazokat a pontokat a kivitelezés alatt többször megmérjük, és minden mérést az elsőhöz hasonlítunk.
Ebben az útmutatóban megmutatjuk, hogyan végezhető ez a monitoring mérőállomással és öntapadós fényvisszaverő céltáblákkal, mikor érdemes szintezőműszert használni mérőállomás helyett, hogyan válasszuk meg a céltábla méretét, és mire kell figyelni, hogy megbízható jelentés készüljön, ne pedig egy halom szám, amelyet senki sem tud értelmezni.
Mi a süllyedés- és elmozdulásmérés
A süllyedés egy szerkezet függőleges elmozdulása, szinte mindig lefelé irányuló mozgás, amelyet az alapozás vagy az alatta lévő talaj okoz. A vízszintes elmozdulás oldalirányú mozgás: egy megdőlő támfal, egy függőlegestől eltérő pillér, egy homlokzat, amely eltávolodik az építési vonaltól.
Az elv mindig ugyanaz:
- Nullmérés: mielőtt a kivitelezés hatni kezdene (a földkiemelés, a víztelenítés vagy a terhelés előtt), megméri az összes pont koordinátáit és magasságát. Ez a viszonyítási alap mindenhez, ami ezután jön.
- Időszakos mérési ciklusok: ugyanazokat a pontokat ugyanazzal a módszerrel méri újra, a monitoringtervben meghatározott gyakorisággal.
- Összehasonlítás: az egyes ciklusok és a nullmérés közötti különbség a pont elmozdulása. Ha átlépi a tervező által megadott riasztási határt, értesítik a kivitelezést.
A leggyakoribb esetek a munkagödrök melletti épületek, a megtámasztó szerkezetek, a gyenge talajon álló alapozások és a károsodott szerkezetek. Sok ország alapozási szabványai és építési előírásai számos esetben megkövetelik a süllyedések mérését; hogy mit kell mérni, mik a határértékek és milyen gyakran kell mérni, azt a terv határozza meg.
Mérőállomás vagy szintezőműszer: melyiket használjuk
A két műszer a feladat különböző részeit oldja meg, és sok építkezésen mindkettőt használják.
- A precíziós geometriai szintezés (digitális szintezőműszer és vonalkódos vagy invár léc) a függőleges süllyedés mérésének alapja: a pontossága a milliméter töredéke. Korlátja, hogy a lécet minden pontra fel kell állítani, ez általában a pillér vagy a fal tövébe beépített szintezési csap.
- A mérőállomás céltáblákkal olyan pontok három koordinátáját (északi, keleti koordinátát és magasságot) méri, amelyeket léccel nem ér el: egy homlokzat tetejét, egy határolófal koronáját, egy pillért az utca másik oldalán. A pontosság milliméteres nagyságrendű, és függ a műszertől, a távolságtól és az eljárástól.
Gyakori megoldás, hogy a szerkezetek tövében lévő süllyedésmérő csapokat szintezik, a vízszintes elmozdulásokat és a magasan lévő pontokat pedig mérőállomással mérik. A szintezés záróhibájának ellenőrzéséhez a geometriai szintezés kalkulátor kiszámítja a hátra- és előreleolvasásokat és a záróhibát.
Miért öntapadós fényvisszaverő céltábla
Céltábla nélkül is lehet mérni, ha a mérőállomással prizma nélküli üzemmódban közvetlenül a betonra irányzunk. A gond az, hogy monitoringnál minden ciklusban pontosan ugyanazt a pontot kell mérni, néha hónapokon át és néha különböző mérőkkel. A céltábla ezt oldja meg:
- A pont meg van jelölve. A céltábla közepén lévő kereszt maga a pont. Senkinek sem kell találgatnia, hová irányzott az előző ciklusban.
- Az irányzás megismételhető. Egy kereszt közepére irányozni sokkal jobban megismételhető, mint egy folt a falon.
- Erősebb a visszavert jel. A fényvisszaverő fólia sokkal több jelet ad vissza, mint a beton, a vakolat vagy a festék, különösen nagyobb távolságon és kedvezőtlen szögben.
- Olcsó és gyorsan felhelyezhető. Pontok tucatjait lehet elhelyezni az építkezésen a szerkezet fúrása és tartók szerelése nélkül.
Milyen méretű céltáblát válasszunk
A gyakorlati szabály: a céltáblának a távcsőben elég nagynak kell látszania ahhoz, hogy kényelmesen a közepére irányozzon, és elég nagynak ahhoz, hogy a távmérő biztonságosan mérjen. Ha két méret között bizonytalan, válassza a nagyobbat.
- 2 és 3 cm: rövid távolságok és szűk helyek, például csarnokok, belső terek, acélszerkezetek és kis elemek.
- 4 és 5 cm: általános használat az építkezésen, pillérekre, falakra és homlokzatokra közepes távolságon.
- 6 cm: nagyobb távolságok, kedvezőtlenebb beesési szögek, vagy ha a fényviszonyok nehezítik az irányzást. Ez az a szabványos méret (60 × 60 mm), amellyel a mérőállomás-gyártók a fényvisszaverő fóliára vonatkozó hatótávolságot megadják.
A tényleges hatótávolság a mérőállomás típusától függ. Keresse meg a kézikönyvben a „fényvisszaverő fóliára” („reflective sheet”) megadott hatótávolságot, és állítsa be a műszert erre a céltípusra, a gyártó által megadott állandóval.
Monitoring mérőállomással lépésről lépésre
1. Tervezze meg a pontokat
Ossza őket két csoportba. A vizsgált pontok az elmozdulásra hajlamos szerkezeteken vannak: pilléreken, gerendákon, falakon és a határolófal koronáján. A viszonyítási pontok a kivitelezés hatásterületén kívül, stabil szerkezeteken vannak, és ezek mutatják meg, hogy maga a mérőállomás a helyén van-e. Használjon legalább három viszonyítási pontot, jól elosztva a terület körül.
2. Helyezze fel a céltáblákat
Tisztítsa meg a felületet (por, zsír és laza vakolat nélkül), várja meg, amíg megszárad, és ragassza fel a céltáblát, a széleit jól lenyomva. Fordítsa a céltáblát a műszer álláspontja felé: minél merőlegesebb az irányvonalra, annál jobb a mérés. Sarkokon és a műszer felé nem néző felületeken egy szögletes tartó segít. Számozzon meg és fényképezzen le minden pontot, és jelölje be a helyüket egy vázlaton.
3. Rögzítse a műszer álláspontját
Az ideális egy kényszerközpontosítású mérőpillér, amelyre a műszer mindig ugyanoda kerül. Pillér nélkül használjon jól állandósított pontot, vagy minden ciklusban végezzen szabad álláspontos mérést (hátrametszést) a viszonyítási pontokra. Az a lényeg, hogy az álláspontot mindig ugyanúgy határozza meg.
4. Végezze el a nullmérést
Mérjen meg minden pontot több sorozatban, mindkét távcsőállásban, és vegye az átlagot. Adja meg a hőmérsékletet és a légnyomást a távolság légköri javításához. Ez a ciklus minden másiknál fontosabb: a nullmérés hibája elmozdulásként jelenik meg az összes későbbi ciklusban.
5. Ismételje a ciklusokat ugyanazzal a rutinnal
Ugyanaz a műszer, ugyanaz az álláspont, ugyanaz a pontsorrend és lehetőleg ugyanaz a napszak. Minden ciklust a viszonyítási pontok mérésével kezdjen és fejezzen be: ha azok „elmozdultak”, a hiba az álláspontban van, nem a szerkezetben.
6. Számítsa ki az elmozdulásokat
Minden pontnál hasonlítsa össze az eredményt a nullméréssel: ΔN, ΔE és ΔH (magasság). A teljes vízszintes elmozdulás ΔN² + ΔE² négyzetgyöke, az iránya pedig egy irányszög; az irányszög- és távolságszámító kalkulátor a két koordinátapárból kiszámítja. Ábrázoljon minden pontot elmozdulás × dátum grafikonon: a tendencia a grafikonon sokkal könnyebben látszik, mint egy táblázatban.
Amire figyelni kell a megbízható eredményhez
- Nap és hőség: a talaj és a homlokzatok közelében felmelegedett levegő eltéríti az irányvonalat. Kerülje a forró aszfalt fölötti, alacsony irányzásokat, és hasonló napszakban mérjen.
- Beesési szög: az irányvonalhoz képest erősen megdöntött céltábla rontja a távmérést és az irányzást. Inkább helyezze át a céltáblát, mint hogy erőltesse a mérést.
- A sérült céltábla új pont: ha egy céltáblát letépnek vagy kicserélnek, a pont új nullméréssel indul. Soha ne hasonlítsa az új céltábla mérését a régi nullméréséhez.
- Védje a pontokat: tájékoztassa az építkezés csapatát, jelölje meg a céltáblákat, és minden ciklusban ellenőrizze, hogy épek-e és jól tapadnak-e.
- Zárja a sokszögvonalat: ha a viszonyítási pontokat sokszögeléssel határozták meg, használat előtt ellenőrizze a záróhibát a sokszögvonal záróhiba kalkulátorral.
Gyakori kérdések
Milyen gyakran kell mérni?
Ez a kivitelezés fázisától és attól függ, mit határozott meg a tervező. A földkiemelés, a víztelenítés vagy a terhelés alatt a ciklusok általában sűrűbbek (hetente, kritikus helyzetben akár naponta); amikor az elmozdulások stabilizálódnak, az időköz nő. Az elmozdulás × idő görbe mutatja meg, hogy ritkíthatók-e a mérések.
Mi a különbség a vizsgált pont és a viszonyítási pont között?
A vizsgált pont azon a szerkezeten van, amelyet figyelni szeretne, és elmozdulhat. A viszonyítási pont a kivitelezés hatásterületén kívül van, és mozdulatlannak kell maradnia; ez biztosítja, hogy a mérőállomást minden ciklusban ugyanúgy állították fel.
Kiváltja a mérőállomás a szintezést a süllyedésmérésnél?
Kis süllyedéseknél nem teljesen. A precíziós geometriai szintezés sokkal nagyobb pontossággal méri a magasságot. A mérőállomás ott jön szóba, ahová a léc nem ér el, és ahol a vízszintes elmozdulás is számít.
Használhatom az öntapadós céltáblát hátra- és előreirányzásra?
Igen. Egy szilárd tárgyra (falra, oszlopra, pillérre) ragasztott céltábla hátrairányzásként szolgál, hogy a mérőállomást mindig ugyanúgy tájékozza, ami hasznos városi építkezéseken és csarnokokban, ahol nem lehet karót hagyni.
